Kicsit már megint elhanyagoltam a blogot, annyi mentségem viszont van, hogy csak az írással maradtam le, a főzéssel nem. Az alábbi recept abból született, hogy az egyik hétvége úgy ért, nem volt különösebb ebédtervem, volt viszont egy halom sárgarépám, valamint egy adag szép szarvashúsom. Az ihletet egy korábbi, kissé franciás aszaltszilvás vadnyúl receptem adta, de igyekeztem nem túlbonyolítani a dolgot. Az a jó ebben, hogy csak simán felteszed reggel, és ha kész, friss kenyérrel is remek, de eheted zöldséges muffinnal, vagy - ezt töredelmesen bevallom - másnap a maradék pillanatok alatt fogyott el egy kis spagettivel. Még aprónép is szerette, igaz ragaszkodott a kézzel evéshez, de ez még mindig jobb, mint amikor ahhoz ragaszkodik, hogy egyedül egyen a nagykanállal, mert az minimum nagytakarítás utána. Ez egy nagyon egyszerű étel, egyetlen titka van, a türelem, mivel a minimum főzési idő három óra.
_____________________________
Hozzávalók:
3/4 kg. szarvashús,
5-6 közepes sárgarépa (ugyebár a klasszikus vadas receptben fehérrépa is van, de az nekem most nem volt itthon, illetve lehet petrezselymet is hozzáadni a vége felé),
1 fej vöröshagyma,
2-3 gerezd fokhagyma,
10 dkg. szárított vargánya,
1-2 ek. tejföl,
1 ek. mustár,
1 dl. száraz vörösbor,
babérlevél,
3-4 boróka bogyó,
só,
fekete bors,
oliva olaj,
fehér liszt,
diónyi vaj.
A húst felkockázom, és egy kis lisztbe forgatom. A vöröshagymát apróra vágom, és egy kis oliva olajon megfuttatom, hozzáadom a fokhagymát, majd a húskockákat, és azt is megfuttatom az olajon, majd felöntöm egy kis vörösborral, és adok hozzá vizet is, épp csak annyit, hogy elfedje. Rögtön mehet hozzá a felkockázott sárgarépa, illetve a szárított vargánya, valamint a fűszerek. A vargányát ebben az esetben nem áztatom külön, mivel családi szedés, tehát tudom, hogy tényleg tisztán lett megszárítva, illetve mivel így az íze maradéktalanul belefő a vadasba. Ezután annyi a teendők, hogy békén hagyjuk, időnként ellenőrizve, hogy van-e még leve. Amikor a hús teljesen puha, egy kis tejfölt, valamint egy leheletnyi mustárt adunk hozzá, és még pár percig főzzük. És végül a legvégén egy kis vajjal is megkínáljuk, mivel a mártás így még krémesebb lesz, de ez akár el is hagyható. Kész, már tálalható is.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése