Vadnyúl aszaltszilva-mártásban, vargányával

Régóta lapult a hűtőben ez a vadnyúl comb, és bevallom kicsit féltem is tőle, mert F. nem igazán szereti az erőteljes vad ízeket, de végül is kellett a hely a fagyasztóban, így hát sorra került. Szerencsére pont egy héttel korábban kaptam meg Joanne Harris és Fran Warde Francia piacát, és ez kellő inspirációt nyújtott, különösen, hogy van benne egy nagyjából hasonló vadnyúl recept. Én némiképp eltértem az alaprecepttől, az alábbiakban a saját változatomat közlöm.

A főzés előkészületei már egy nappal korábban megkezdődtek a vadhúsok esetében már jól bevált módszerrel, nevezetesen a borban pácolással. Erre a célra leginkább a rokonság Vas megyei ágától beszerzett házi bor a legjobb. Inni csak bátraknak ajánlanám - nekem kicsit éles az íze - de pácolásra kiváló, úgy olvad tőle a hús, mint a vaj. A comb is eltöltött benne egy napot. Az aszalt szilvát pedig jófajta száraz vörösborban ugyancsak áztattam egy éjszakát.

A folytatás:

Ezúttal nem írok pontos mennyiségeket, egyrészt mert fogalmam sincs róla, másrészt mert zömében intuíció alapján szoktam adagolni a hozzávalókat.

vadnyúl comb - úgy 1 kg. körül

aszalt szilva - két maroknyi

vargánya - ugyancsak két maroknyi

fél liter vörösbor a pácoláshoz

liszt

füstölt szalonna

rozmaring ág

egy negyed zellergumó meghámozva

vöröshagyma

fokhagyma

borókabogyó

babérlevél

só, bors

Fogtam egy adag füstölt szalonnát, és apró kockákra szeleteltem, a zsírját kiolvasztottam, és azon lepirítottam az apróra vágott vöröshagymát, utána ezeket kiszedtem egy külön tálba. Ezt követően a falatnyi kockákra vágott húst megforgattam az edényben maradt zsíron - de a szalonna elhagyása mellett ugyanez olivaolajjal is működik -épp hogy csak egy kis színt kapjon, megszórtam egy kis liszttel, majd ráöntöttem a páclevet. Utána következett bele a húsokkal megegyző méretre vágott vargánya, majd az aszaltszilva, a zellergumó, és a fűszerek, valamint a korábban kiemelt hagyma, és néhány fokhagyma gerezd is csatlakozott a társasághoz. Lassú tűzön, fedő alatt egy óra 20 percet igényelt, hogy a hús omlós legyen. Ha elfövi a levét borral, vagy vízzel pótoljuk. Köretként krokett, vagy rizs illik hozzá.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A disznóvágás dícsérete, avagy házikolbász és szalámi változatok

Gyermekkori emlékeim a disznóvágásról ott kezdődnek, hogy felkelek, és forró hagymás vért reggelizek, ugyancsak forró fekete teával. Ezzel a technikával mindig sikerült elkerülnöm a disznóvágás tragikusabb pillanatait, és továbbiakban is tartani kívánom magam ehhez a hagyományhoz. Egyetlen alkalommal próbálkoztam a hagymás vér saját kezű elkészítésével, de úgy éreztem magam, mint a Vészhelyzet egy különösen drasztikus részének mellékszereplője. Szóval nem lett rossz, de lényegesen csekélyebb élvezetet nyújt, ha magadnak kell elkészítened. Ami az általunk töltött kolbászt illeti, annak nincs konkrét receptje, mi általában folyamatos kóstolgatás mellett szoktuk ízesíteni. Ez rendszerint úgy történik, hogy egy ember kever és fűszerez, a többi pedig szakért, és fogja a fejét. Természetesen számomra az alap mindig sok-sok pirospaprika, kömény és fokhagyma. Emlékezetes volt, amikor F. családjánál először voltam disznóvágáson, én az alföldi lány. Ők először is pirospaprik

További információk

Indiai hagymás-mazsolás rizs

Ezt a fajta rizst rendszerint az indiai ételekhez szoktam készíteni, és remekül egyesíti a sós és az édes ízeket. ________________________________ Hozzávalók: basmati rizs, mazsola, 2 fej hagyma, fél tk garam masala, 1 tk kurkuma, 1 rúd fahéj, só, olaj A hagymát apróra vágva lepirítom egy kevés olajon, majd egy időre félreteszem. A rizst egy serpenyőben csak úgy szárazon 2-3 percig pirítom, majd ezt követően adok csak hozzá egy kis olajat, így is pirítom egy percig, majd a rizs kétszeresének megfelelő mennyiségű forró vízzel - így nem fog ragadni - felöntöm, hozzáadom a fűszereket, és a mazsolát. Ne féljünk a mazsolától, minél több, annál jobb. Amikor puha a rizs hozzáadom a pirított hagymát, kiigazítom az ízeket, és már kész is.

További információk

Dalmát kaland - vajon pirított fokhagymás tintahal mángoldos krumplival

Dalmácia, és általában Horvátország az egyik kedvenc úticélunk, ha tengerről van szó. Ezúttal is sikerült egy kellemes kis zugot találnunk, ami sem zsúfolt, sem zajos nem volt, figyelembe véve tömegiszonyunkat. Ugyanakkor ami a dalmát konyhát illeti, legalábbis a tengerparti éttermek kínálatát illetően sok meglepetéssel nem szolgálhat, ezért idén néhány próbálkozás után arra jutottunk, hogy magunkra főzünk, vagyis én kotyvasztok az egész bandára, mivel a barátainkkal utaztunk. Ezek után szabadon garázdálkodhattam a környék tenger gyümölcsei és zöldségei között, a főszerepet a tinahal, fokhagyma, scampi, valamint az általam olyannyira kedvelt, és a dalmát konyhában alapvetőnek számító mángold voltak. Még szerencse, hogy a fogkefe mellett tekintélyes fűszerkészlet nélkül sem teszem ki a lábam otthonról. Én nagyon élveztem, remélem T. és A. sem éheztek túl sokat :-) Ne számítsatok persze nagyon bonyolult receptekre, mivel az időm jelentős részét a tengerben kívántam tölteni, szóval a max

További információk

sáfránysárkány

Keresés ebben a blogban