Ugrás a fő tartalomra

Triplacsokis mikulásmuffin

Úgy gondoltam, Mikulásra mindenképp dukál valami, ami rengeteg csokoládét tartalmaz, ugyanakkor kellően színes és játékos, ahhoz, hogy egy majd másfél éves aprónép figyelmét is felkeltse. A triplacsokis muffin tökéletes alanynak bizonyult hozzá. Mivel azonban a hagyományos méretű muffint túl nagynak találom, minimuffin sütőt használtam. Alapvetően a muffin műfajt nem kedvelem, mivel egy kissé száraznak találom őket (ez alól persze az imádott zöldséges muffin kivételt képez), de ez a recept kivétel alóla, és a miniméret is csak a javára vált. A díszítéshez a csarnokbeli Ázsia Bolt igazi aranybányának bizonyult. Punch, fehér csokoládé, és étcsokoládé mázt használtam alapnak, a tetejére pedig mindent rászórtam, ami kellően színesnek bizonyult.
__________________________________
Hozzávalók (100 db. mini vagy 24 normál muffinhoz):
600 gramm étcsokoládé,
300 gramm fehér csokoládé,
100 gramm vaj,
2 tojás,
750 gramm fehér liszt,
2 zacskó sütőpor,
100 gramm kristálycukor.
Az étcsokoládét víz felett felolvasztom a vajjal együtt. A csokoládémasszához hozzáadom a lisztet, a két egész tojást, a curot, valamint a sütőport, és kikeverem egyenletes masszává. Közben a fehér csokoládét apró darabokra töröm, és végül ezt is belekeverem. A muffinformákat kivajazom, és kakaóval beszórom, majd a 2/3-ig feltöltöm a muffintésztával. 180 fokon 10-15 percig (mennyiségtől függően) sütöm. Ha egy kicsit kihűlt, akkor jöhet a díszítés ízlés szerint.
Címkék:

Megjegyzések

  1. Nelli2009. december 11. 13:27

    Szia!

    Szeretnélek meghívni egy szavazásra, de nem akarom kommentben belinkelni (az kicsit spam-es lenne). Ha írsz egy emailt a címemre, akkor megírom a részleteket. Köszönöm!

    Üdv,
    Nelli

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A disznóvágás dícsérete, avagy házikolbász és szalámi változatok

Gyermekkori emlékeim a disznóvágásról ott kezdődnek, hogy felkelek, és forró hagymás vért reggelizek, ugyancsak forró fekete teával. Ezzel a technikával mindig sikerült elkerülnöm a disznóvágás tragikusabb pillanatait, és továbbiakban is tartani kívánom magam ehhez a hagyományhoz. Egyetlen alkalommal próbálkoztam a hagymás vér saját kezű elkészítésével, de úgy éreztem magam, mint a Vészhelyzet egy különösen drasztikus részének mellékszereplője. Szóval nem lett rossz, de lényegesen csekélyebb élvezetet nyújt, ha magadnak kell elkészítened. Ami az általunk töltött kolbászt illeti, annak nincs konkrét receptje, mi általában folyamatos kóstolgatás mellett szoktuk ízesíteni. Ez rendszerint úgy történik, hogy egy ember kever és fűszerez, a többi pedig szakért, és fogja a fejét. Természetesen számomra az alap mindig sok-sok pirospaprika, kömény és fokhagyma. Emlékezetes volt, amikor F. családjánál először voltam disznóvágáson, én az alföldi lány. Ők először is pirospaprik
3 megjegyzés
További információk

Indiai hagymás-mazsolás rizs

Ezt a fajta rizst rendszerint az indiai ételekhez szoktam készíteni, és remekül egyesíti a sós és az édes ízeket. ________________________________ Hozzávalók: basmati rizs, mazsola, 2 fej hagyma, fél tk garam masala, 1 tk kurkuma, 1 rúd fahéj, só, olaj A hagymát apróra vágva lepirítom egy kevés olajon, majd egy időre félreteszem. A rizst egy serpenyőben csak úgy szárazon 2-3 percig pirítom, majd ezt követően adok csak hozzá egy kis olajat, így is pirítom egy percig, majd a rizs kétszeresének megfelelő mennyiségű forró vízzel - így nem fog ragadni - felöntöm, hozzáadom a fűszereket, és a mazsolát. Ne féljünk a mazsolától, minél több, annál jobb. Amikor puha a rizs hozzáadom a pirított hagymát, kiigazítom az ízeket, és már kész is.
Megjegyzés küldése
További információk

Dalmát kaland - vajon pirított fokhagymás tintahal mángoldos krumplival

Dalmácia, és általában Horvátország az egyik kedvenc úticélunk, ha tengerről van szó. Ezúttal is sikerült egy kellemes kis zugot találnunk, ami sem zsúfolt, sem zajos nem volt, figyelembe véve tömegiszonyunkat. Ugyanakkor ami a dalmát konyhát illeti, legalábbis a tengerparti éttermek kínálatát illetően sok meglepetéssel nem szolgálhat, ezért idén néhány próbálkozás után arra jutottunk, hogy magunkra főzünk, vagyis én kotyvasztok az egész bandára, mivel a barátainkkal utaztunk. Ezek után szabadon garázdálkodhattam a környék tenger gyümölcsei és zöldségei között, a főszerepet a tinahal, fokhagyma, scampi, valamint az általam olyannyira kedvelt, és a dalmát konyhában alapvetőnek számító mángold voltak. Még szerencse, hogy a fogkefe mellett tekintélyes fűszerkészlet nélkül sem teszem ki a lábam otthonról. Én nagyon élveztem, remélem T. és A. sem éheztek túl sokat :-) Ne számítsatok persze nagyon bonyolult receptekre, mivel az időm jelentős részét a tengerben kívántam tölteni, szóval a max
2 megjegyzés
További információk