Ugrás a fő tartalomra

Brasil pizzát készít

Brasil néhány napja nálunk állomásozik, ami többek között azzal jár, hogy jelentős mértékben fogy a kaja és a sörkészletünk :-) Ráadásul állandóan jár a szája hogy mennyire király pizzatésztát tud készíteni, úgyhogy a szaván fogtam (mondjuk Brasil mióta lediplomázott mindenhez ért). Ketten aszisztáltunk hozzá, de amikor végre elkészült, akkor nagyon finom lett, bár hagyományos pizzafeltét helyett közkívánatra fokhagymás tejföl, sonka, és lilahagyma került rá, szóval tulajdonképpen töki pompos lett belőle pizza alapon, ezért csak a tészta receptjét teszem most közzé (a receptben található mértékmeghatározásokat parázs vita előzte meg, mivel Brasil szerint sokkal érthetőbb, ha az edény űrtartalmára utalunk, nem pedig dkg-ra adjuk meg a liszt mennyiségét, ezt döntsétek el Ti. Ez egyébként valószínűleg onnan ered nála, hogy a fél literes söröskorsóban szokta kimérni a lisztet. A végső tanúság pedig: továbbra is ragaszkodom egyeduralmamhoz a konyhában, mert Brasilt nem lehet kibírni, ha főz:-))
________________________________
Hozzávalók:
finom liszt,
szárított élesztő,
víz,
só,
1 tk. olivaolaj,
vaj a tepsi kikenéséhez.
Egy fél literes űrtartalmú edénybe lisztet tesz Brasil, a liszthez nagyjából 2,5, dl. vizet ad, egy teáskanál olajat, meg egy zacskó szárított élesztőt, és ezután a masszát kézzel addig gyúrja, amíg egységes nem lesz, és elválik az edény falától. Ezt követően fél órát pihenteti, majd kivajazott (ez lényeges, Brasil esküszik rá, hogy ettől lesz ropogós a tészta alja, és tényleg) tepsibe teszi, és légkeverés mellett 150-160 fokon 25-30 percig süti.

Megjegyzések

  1. szia Sáfránysárkány!
    Küldtem Neked egy emailt, arra a címre, amivel regisztráltál a No Salty-n. Nem tudom megkaptad-e. Kérlek jelezz vissza az info@nosalty.hu-ra, ha nem.
    köszi szépen!
    üdv
    Petra

    VálaszTörlés
  2. Tegnap én is kipróbáltam. Készítettem baconös-kolbászos (frissen füstölt, házi) és sonkás-kolbászos verziót. Vastagon kenve a fokhagymás tejfölt :-). Nagyon jó lett.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A disznóvágás dícsérete, avagy házikolbász és szalámi változatok

Gyermekkori emlékeim a disznóvágásról ott kezdődnek, hogy felkelek, és forró hagymás vért reggelizek, ugyancsak forró fekete teával. Ezzel a technikával mindig sikerült elkerülnöm a disznóvágás tragikusabb pillanatait, és továbbiakban is tartani kívánom magam ehhez a hagyományhoz. Egyetlen alkalommal próbálkoztam a hagymás vér saját kezű elkészítésével, de úgy éreztem magam, mint a Vészhelyzet egy különösen drasztikus részének mellékszereplője. Szóval nem lett rossz, de lényegesen csekélyebb élvezetet nyújt, ha magadnak kell elkészítened. Ami az általunk töltött kolbászt illeti, annak nincs konkrét receptje, mi általában folyamatos kóstolgatás mellett szoktuk ízesíteni. Ez rendszerint úgy történik, hogy egy ember kever és fűszerez, a többi pedig szakért, és fogja a fejét. Természetesen számomra az alap mindig sok-sok pirospaprika, kömény és fokhagyma. Emlékezetes volt, amikor F. családjánál először voltam disznóvágáson, én az alföldi lány. Ők először is pirospaprik

Indiai hagymás-mazsolás rizs

Ezt a fajta rizst rendszerint az indiai ételekhez szoktam készíteni, és remekül egyesíti a sós és az édes ízeket. ________________________________ Hozzávalók: basmati rizs, mazsola, 2 fej hagyma, fél tk garam masala, 1 tk kurkuma, 1 rúd fahéj, só, olaj A hagymát apróra vágva lepirítom egy kevés olajon, majd egy időre félreteszem. A rizst egy serpenyőben csak úgy szárazon 2-3 percig pirítom, majd ezt követően adok csak hozzá egy kis olajat, így is pirítom egy percig, majd a rizs kétszeresének megfelelő mennyiségű forró vízzel - így nem fog ragadni - felöntöm, hozzáadom a fűszereket, és a mazsolát. Ne féljünk a mazsolától, minél több, annál jobb. Amikor puha a rizs hozzáadom a pirított hagymát, kiigazítom az ízeket, és már kész is.

Dalmát kaland - vajon pirított fokhagymás tintahal mángoldos krumplival

Dalmácia, és általában Horvátország az egyik kedvenc úticélunk, ha tengerről van szó. Ezúttal is sikerült egy kellemes kis zugot találnunk, ami sem zsúfolt, sem zajos nem volt, figyelembe véve tömegiszonyunkat. Ugyanakkor ami a dalmát konyhát illeti, legalábbis a tengerparti éttermek kínálatát illetően sok meglepetéssel nem szolgálhat, ezért idén néhány próbálkozás után arra jutottunk, hogy magunkra főzünk, vagyis én kotyvasztok az egész bandára, mivel a barátainkkal utaztunk. Ezek után szabadon garázdálkodhattam a környék tenger gyümölcsei és zöldségei között, a főszerepet a tinahal, fokhagyma, scampi, valamint az általam olyannyira kedvelt, és a dalmát konyhában alapvetőnek számító mángold voltak. Még szerencse, hogy a fogkefe mellett tekintélyes fűszerkészlet nélkül sem teszem ki a lábam otthonról. Én nagyon élveztem, remélem T. és A. sem éheztek túl sokat :-) Ne számítsatok persze nagyon bonyolult receptekre, mivel az időm jelentős részét a tengerben kívántam tölteni, szóval a max