Ugrás a fő tartalomra

Inkább mint a csokimikulás - házi praliné

Mikuláskor immár hagyomány nálunk, hogy a barátainknak, ismerőseinknek saját készítésű pralinékat ajándékozunk a bolti csokoládé helyett. Kicsit macerásabb, de mindenképpen megéri. Számomra az ötlet akkor körvonalazódott, amikor egyszer a kozmetikusom megkínált néhány aprócska remekművel, amelyeket az egyik nyugdíjas cukrász vendége készített neki. Még a fél kiló pakolás alatt is érezhető volt a csodás illatuk, az ízük pedig...
Nem vagyok cukrász, úgyhogy csak próbálkozom, és minden évben fejlődik, változik valami az összetevőkben, módszerekben. Az alábbiakban néhány egyszerű receptet közlök, tényleg nagyon könnyen elkészíthetőek, és látványosak, úgyhogy a legnagyobb probléma minden évben a megfelelő számú és méretű doboz beszerzése. Ez utóbbi esetében az időzítés rendkívül fontos, mivel tavaly úgy jártam, hogy már csak pettyes dobozkák voltak kaphatóak a megfelelő méretben, méghozzá olyan ordenáré mintázattal, hogy arra semmiképpen nem lehetett a karácsinyi hangulatot ráfogni. A megoldás az lett, hogy magát a dobozokat is csokoládéba mártottam, és cukormázzal lettek megcímezve, óriási sikerük volt, de ha lehet még egyszer nem vállalnám, mert a végén már bokáig jártam az elcsöpögtetett csokimasszában, és bár jót tesz a bőrnek, legközelebb kihagyom. Szóval vegyük meg időben a dobozokat, ez a baráti jótanácsom. A gesztenyés praliné részletei tegyenlőre nem közlöm, mert még fejlesztés alatt áll.
Whiskys narancsos praliné
2,5 tábla étcsokoládé
250 gramm mascarpone
2 narancs reszelt héja
némi vaj - nagyjából 10 dkg.
3 ek whisky
egy csomag finom keksz darálva
A csokoládét vízgőz felett felolvasztom, hozzáadom a whiskyt, az olvasztott vajat, a reszelt narancshéjat, valamint a mascarponét, kikeverem, majd néhány órára a hűtőbe teszem. Amikor kiveszem, apró golyócskákat fomálok belőle, és a darált kekszbe forgatom. Kakaóporba is forgathatnám, de szerintem úgy nem olyan finom.
Fügés-datolyás praliné
1 csomag szárított füge
1 csomag datolya
keserű mandula likőr
kókusz reszelék
A datolyát és a fügét összeturmixolom, és az így kapott ragacsos masszához annyi likőrt adok, amennyit csak felvesz, és amennyit még nem szégyenlek. Hűtést nem igényel, rögtön golyócskákat formálhatunk belől, majd kókuszreszelékbe forgathatóak.

Megjegyzések

  1. Csokiügyben mindenképpen nekem kell az első megjegyzést tennem: jöhet a mogyorós, gyümölcsös, kávés, gesztenyés, fűszeres, likőrös, émelygős, keserű, folyékony, gömbölyű, töltött, mártott... mindenféle.
    Szerintem ez a legszebb ajándék!
    Én idén karácsonyra nem készítettem el a szokásos bonbonjaimat, és már nagyon bánom.

    VálaszTörlés
  2. Szia Gombócartúr! Majd bepótolod. Különben Húsvétra meg valami tavasziasabb gasztroajándékot kellene kitalálnunk.

    VálaszTörlés
  3. Hááát, mit szólnál a csokitojáshoz? Esetleg csokinyúl? Vagy vannak azok a nagyon érdekes cukrozott virágok, ibolya meg rózsaszirom... mondjuk díszíthetnénk azzal a csokitojást(vagy a csokinyulat).

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ördögkrumpli kerestetik

Az Alföldön eltöltött gyerekkorom egyik kedvenc csemegéje volt a nagyanyám által készített, ördögkrumplinak hívott édesség. Ez tulajdonképpen valami tésztaféle volt, amelyből evőkanálnyi gombócokat forró olajban kisütött, és még melegen cukrozott kakaóba forgatott, amitől valóban úgy néztek ki, mint az apróbb krumplik. A lyukacsos, levegős tészta a kakaóval még hidegen is finom párost alkotott. Sajnos azonban, noha elképzeléseim vannak, az eredeti receptet nem ismerem, és a neten is hiába kutattam ilyesmi után, bár annyi kiderült, a burgonyát régen az ördög eledelének tartották, de közelebbi találatot nem kaptam. Szóval a segítségeteket szeretném kérni a receptvadászatban, hogy gyerekkorom ízeit újra megtalálhassam! Ha bárkinek van valami ötlete, nagyon örülnék neki, szóval receptre fel!

Csirkés curry, vagy amit akartok

Imádom a curryt, néhány alapfűszer birtokában szinte bármilyen zöldségből elő lehet állítani. Az alapokat Jahm Kulvinder Singh tanította meg, aki a Maharaja és a Himalaya éttermekben bolondítja az egzotikumra vágyók ízlelőbimbóit, és azóta is igyekszem - legalábbis magamhoz mérten nagyjából - követni a nála tanultakat. A különféle zöldséges curryk rendszeres fellépők nálunk, ma ugyan éppen egy kis hússal, de az a szép ebben az ételben, hogy hús nélkül is remek. Ez a mai curry azonban kifejezetten különleges, mert kellő tisztelettel a Nagy Ismeretlen Ételkritikusnak szeretném ajánlani, aki amint látom rendszeres olvasómmá vált - remélem nem tévedek a kilétét illetően :-) . Ami a mai ebéd köretét illeti, az hagymás-mazsolás rizs volt, amit most külön bejegyzésben rakok fel, mert terveim vannak vele. _________________________________ Hozzávalók: 2 szép csirkemell filé, 2 maréknyi zöldbab - erdetileg zöldborsóval gondoltam el, de az nem volt itthon, szóba jött volna a karfiol is...

Egy remek könnyű desszert - görög mézes joghurt

Na már most, túl azon, hogy ez a desszert lehetővé teszi, hogy elhitessük magunkkal, tulajdonképpen egy kis joghurton túl nem is ettünk semmit - ami persze nem igaz - nagyon egyszerű, és a tetejébe még finom is. Sajnos a várakozásaimmal ellentétben a fehér joghurt pocsékul mutat a fekete tányéron, de hát ez van. Az ízéből semmit sem von le. A lényeg a joghurt, használjuk hozzá a 10%-os görög, vagy török (tudjátok, az üzgür-müzgür) fajtát. A mézet, lehetőleg görög gesztenyemézet, de jó az akácméz is, szóval a mézet felforrósítom, és a hideg joghurtra csorgatom, majd megszórom pirított mogyoróval, vagy dióval. Kész.