Ugrás a fő tartalomra

Marokkói kecskesajtos tekercs

Némi kitérő után tehát vissza a marokkói konyhához, legalábbis annak fúziós változatához, tekintettel arra, hogy a tekercsek tésztája won-ton lap az egyszerűség kedvéért. Egyébként nekem nagyon bejönnek ezek a lapocskák, az Ázsia boltban kaphatóak, fagyasztott formában, egy zacskóban van vagy 50-100 lap. A fagyasztóban tartom, és amikor szükségem van rá, kiveszem. Amikor felenged annyira, hogy szétválaszthatóak a lapok, akkor leemelem róla amire szükségem van, a többi megy vissza a fagyasztóba. Ezt az eljárást simán bírja. A kecskesajton kívül töltöttem már bele zöldségragut, fűszeres húst, vagy csak simán juhtúrót zöldfűszerekkel. Váratlan vendégek esetére ideális. Köretnek mindig friss salátát kínálok hozzá.
__________________________________
Hozzávalók: 20-30 won-ton lap, 15 dkg. kecskesajt, 1 ek sűrű, krémes joghurt (ennek hiányában tejföl) friss petrezselyem,
friss menta levél, zöldhagyma ,
só, csipetnyi fekete bors, olaj a sütéshez. A kecskesajtot a joghurttal és a fűszerekkel, mentával, petrezselyemmel, és az apróra vágott zöldhagymával krémesre keverem, egy teáskanálnyit rakok egy won-ton lapra, és feltekerem, a tekercsek végét kicsit megvizezm, hogy jól tapadjon. Forró olajban aranysárgára sütöm, és friss madársalátával tálalom.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A disznóvágás dícsérete, avagy házikolbász és szalámi változatok

Gyermekkori emlékeim a disznóvágásról ott kezdődnek, hogy felkelek, és forró hagymás vért reggelizek, ugyancsak forró fekete teával. Ezzel a technikával mindig sikerült elkerülnöm a disznóvágás tragikusabb pillanatait, és továbbiakban is tartani kívánom magam ehhez a hagyományhoz. Egyetlen alkalommal próbálkoztam a hagymás vér saját kezű elkészítésével, de úgy éreztem magam, mint a Vészhelyzet egy különösen drasztikus részének mellékszereplője. Szóval nem lett rossz, de lényegesen csekélyebb élvezetet nyújt, ha magadnak kell elkészítened. Ami az általunk töltött kolbászt illeti, annak nincs konkrét receptje, mi általában folyamatos kóstolgatás mellett szoktuk ízesíteni. Ez rendszerint úgy történik, hogy egy ember kever és fűszerez, a többi pedig szakért, és fogja a fejét. Természetesen számomra az alap mindig sok-sok pirospaprika, kömény és fokhagyma. Emlékezetes volt, amikor F. családjánál először voltam disznóvágáson, én az alföldi lány. Ők először is pirospaprik

Indiai hagymás-mazsolás rizs

Ezt a fajta rizst rendszerint az indiai ételekhez szoktam készíteni, és remekül egyesíti a sós és az édes ízeket. ________________________________ Hozzávalók: basmati rizs, mazsola, 2 fej hagyma, fél tk garam masala, 1 tk kurkuma, 1 rúd fahéj, só, olaj A hagymát apróra vágva lepirítom egy kevés olajon, majd egy időre félreteszem. A rizst egy serpenyőben csak úgy szárazon 2-3 percig pirítom, majd ezt követően adok csak hozzá egy kis olajat, így is pirítom egy percig, majd a rizs kétszeresének megfelelő mennyiségű forró vízzel - így nem fog ragadni - felöntöm, hozzáadom a fűszereket, és a mazsolát. Ne féljünk a mazsolától, minél több, annál jobb. Amikor puha a rizs hozzáadom a pirított hagymát, kiigazítom az ízeket, és már kész is.

Egy remek könnyű desszert - görög mézes joghurt

Na már most, túl azon, hogy ez a desszert lehetővé teszi, hogy elhitessük magunkkal, tulajdonképpen egy kis joghurton túl nem is ettünk semmit - ami persze nem igaz - nagyon egyszerű, és a tetejébe még finom is. Sajnos a várakozásaimmal ellentétben a fehér joghurt pocsékul mutat a fekete tányéron, de hát ez van. Az ízéből semmit sem von le. A lényeg a joghurt, használjuk hozzá a 10%-os görög, vagy török (tudjátok, az üzgür-müzgür) fajtát. A mézet, lehetőleg görög gesztenyemézet, de jó az akácméz is, szóval a mézet felforrósítom, és a hideg joghurtra csorgatom, majd megszórom pirított mogyoróval, vagy dióval. Kész.