Ugrás a fő tartalomra

Kávés narancslikőr házilag

Egy kissé megszakítva a marokkói receptek áradatát, muszáj közzétennem a legújabb kedvenc alkoholunkat. Mindez persze nem jöhetett volna létre, ha családunk egyes tagjai nem készítettek volna megszállott aprólékossággal kitűnő minőségű almapálinkát (azaz: alma egyenként kiválogat, kicsit hibás félredob, majd az almákat nem darál, hanem egyenként reszel a cefrébe, stb.), megint más tagok pedig nem találnak egy remek kis receptet némi narancs és kávé igénybevételével. Ja igen, miért almapálinka? Mert az az egyik legsemlegesebb ízű, így nem fog bezavarni a narancslikőrben. Gasztroajándéknak sem utolsó.
____________________________________
Hozzávalók:
5l befogadóképességű befőttesüveg,
három szép narancs,
20-30 szem pörkölt kávészem,
almapálinka,
barna nádcukor,
4 hét türelem.
Szóval. Fogok egy ötliteres befőttes üveget. Kisebbel nem érdemes, mert eléggé fogy, főleg ha benéznek a haverek is. Az üveg aljára nagyjából egy ujjnyi vastagon barna nádcukrot szórok, abból az igazi, kávésan melaszos fajtából. Ezt követően gondos mérlegelés után kiválasztok három akkora narancsot, ami még egészben átfér majd az üveg száján. Az egyiket megtűzdelem olyan 25-30 szem kávéval, a többit néhány helyen finoman bemetszem, de úgy, hogy a héját ne vágjam át teljesen. Egyébként akár az összes narancsot megtűzdelhetjük kávéval attól függően, hogy inkább a kávé, vagy inkább a narancs ízét szeretnénk hangsúlyozni. Nálunk az utóbbi, mivel F. kávéellenes sajnálatos módon. Ha kész, mehetnek az üvegbe, amit utána feltöltök az almapálinkával. Hiányos matematikai és fizikai ismereteim megakadályoznak abban, hogy megmondjam egy 5 literes befőttes üvegben, amiben 3 narancs is van, mennyi almapálinka fér bele, ezt mindenki oldja meg egyedül, nekem is sikerült. Amikor kész, lezárom az üveget, és négy hétig elfelejtem, hogy össze tudjanak érni az ízek. Amikor beért, akkor átköltöztetem egy szép üvegbe (a miénkben fügelikőr volt amikor kaptuk, jelenleg az is reprodukció alatt van, majd beszámolok róla). A narancsokat eldobom, vagy nagyon bátrak meg is ehetik, de akkor utána már nem nagyon kell programot tervezni.

Megjegyzések

  1. Hu, ez remek ötlet!
    Nagyon tetszik! Karácsonyra én is készülök likőrrel, már "érik" a zölddió likőröm...
    És szeretnék egy másikat is, ez nagyon jónak látszik ez a recept!

    VálaszTörlés
  2. :-)
    Ez a zölddió likőr érdekelne, hogy csinálod? Egyébként ha kész, rakom fel a fügelikőrt is...

    VálaszTörlés
  3. Hű, ez marha jó! Kávé és narancs, jó kis alkoholban!!!

    Azért a narancsra kíváncsi lennék, mekkorát "üt" :-DD

    VálaszTörlés
  4. Csak megkóstoltuk, de szerintem egy egész narancs detoxit jelenthet...

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A disznóvágás dícsérete, avagy házikolbász és szalámi változatok

Gyermekkori emlékeim a disznóvágásról ott kezdődnek, hogy felkelek, és forró hagymás vért reggelizek, ugyancsak forró fekete teával. Ezzel a technikával mindig sikerült elkerülnöm a disznóvágás tragikusabb pillanatait, és továbbiakban is tartani kívánom magam ehhez a hagyományhoz. Egyetlen alkalommal próbálkoztam a hagymás vér saját kezű elkészítésével, de úgy éreztem magam, mint a Vészhelyzet egy különösen drasztikus részének mellékszereplője. Szóval nem lett rossz, de lényegesen csekélyebb élvezetet nyújt, ha magadnak kell elkészítened. Ami az általunk töltött kolbászt illeti, annak nincs konkrét receptje, mi általában folyamatos kóstolgatás mellett szoktuk ízesíteni. Ez rendszerint úgy történik, hogy egy ember kever és fűszerez, a többi pedig szakért, és fogja a fejét. Természetesen számomra az alap mindig sok-sok pirospaprika, kömény és fokhagyma. Emlékezetes volt, amikor F. családjánál először voltam disznóvágáson, én az alföldi lány. Ők először is pirospaprik

Indiai hagymás-mazsolás rizs

Ezt a fajta rizst rendszerint az indiai ételekhez szoktam készíteni, és remekül egyesíti a sós és az édes ízeket. ________________________________ Hozzávalók: basmati rizs, mazsola, 2 fej hagyma, fél tk garam masala, 1 tk kurkuma, 1 rúd fahéj, só, olaj A hagymát apróra vágva lepirítom egy kevés olajon, majd egy időre félreteszem. A rizst egy serpenyőben csak úgy szárazon 2-3 percig pirítom, majd ezt követően adok csak hozzá egy kis olajat, így is pirítom egy percig, majd a rizs kétszeresének megfelelő mennyiségű forró vízzel - így nem fog ragadni - felöntöm, hozzáadom a fűszereket, és a mazsolát. Ne féljünk a mazsolától, minél több, annál jobb. Amikor puha a rizs hozzáadom a pirított hagymát, kiigazítom az ízeket, és már kész is.

Dalmát kaland - vajon pirított fokhagymás tintahal mángoldos krumplival

Dalmácia, és általában Horvátország az egyik kedvenc úticélunk, ha tengerről van szó. Ezúttal is sikerült egy kellemes kis zugot találnunk, ami sem zsúfolt, sem zajos nem volt, figyelembe véve tömegiszonyunkat. Ugyanakkor ami a dalmát konyhát illeti, legalábbis a tengerparti éttermek kínálatát illetően sok meglepetéssel nem szolgálhat, ezért idén néhány próbálkozás után arra jutottunk, hogy magunkra főzünk, vagyis én kotyvasztok az egész bandára, mivel a barátainkkal utaztunk. Ezek után szabadon garázdálkodhattam a környék tenger gyümölcsei és zöldségei között, a főszerepet a tinahal, fokhagyma, scampi, valamint az általam olyannyira kedvelt, és a dalmát konyhában alapvetőnek számító mángold voltak. Még szerencse, hogy a fogkefe mellett tekintélyes fűszerkészlet nélkül sem teszem ki a lábam otthonról. Én nagyon élveztem, remélem T. és A. sem éheztek túl sokat :-) Ne számítsatok persze nagyon bonyolult receptekre, mivel az időm jelentős részét a tengerben kívántam tölteni, szóval a max