Ugrás a fő tartalomra

Maláj oldalas wokban elkészítve

Azért választottam a mai ebédre ezt a receptet, mert mostanában volt nálunk disznóvágás, és ez egy kitűnő példa arra, hogy egy tipikus, magyaros alapanyagból mást is csinálhatunk, mint a hagyományos sült oldalas. A recept eredete a homályba vész, annyira emlékszem, hogy valamilyen TV-műsorban láttam, de hogy melyik adón, meg ki??? Ráadásul már ez is évekkel ezelőtt volt, a recept viszont stabilan a repertoár részévé vált. Azért is szeretem, mert wokban lehet készíteni, ami az egyik kedvenc módszerem, annyira, hogy a mostani konyhánk tervezésénél már wok-égőt kértem a tűzhelyre. Persze nem azt a rakéta hajtóművet, amit mondjuk Kínában alkalmaznak a kifőzdékben, de azért elég tüzes. :-) Maga a hús kicsit ugyan időigényes, de mindenképpen megéri. A képen ugyan nem látszik, de rizzsel ettük, és a végén friss koriander levéllel is megszórtam volna a húst, ha kaptam volna, de ez most sajnos elmaradt.
_______________________________
Hozzávalók:
1/2 kg. oldalas,
3 közepes méretű vöröshagyma,
kb. 5 cm. reszelt gyömbér,
4-5 gerezd fokhagyma,
balzsamecet,
1 kisebb chili paprika
1/2 lime leve,
barna cukor
sötét szójaszósz,
só,
mogyoróolaj,
1 csokor friss koriander zöld (elhagyható).
Az apróra vágott vöröshagymát, fokhagymát, és a reszelt gyömbért egy kis forró mogyoróolajon - lehetőség szerint egy termetes wokban - az apróra vágott chilivel kicsit pirítgatjuk, majd mielőtt teljesen lepirulna, hozzáadjuk az oldalasokat, és azokat megszórva egy kis barnacukorral rákaramellizáljuk a húsra, ha ez kész, adunk hozzá balzsamecetet - 2-3 evőkanálnyit - valamint egy kis szójaszószt, és a szükséges sózzuk is, bár ez rendszerint a szójaszósz miatt már nem szükséges. Felöntjük annyi vízzel, hogy elfedje, és facsarunk bele némi lime levet. Addig pároljuk fedő alatt, amíg az oldalas omlós nem lesz. Hústól, és mennyiségtől függően ez meghaladhatja akár az egy-másfél órát is, ha szükséges közben pótoljuk alatta a vizet. Ha puha a hús, akkor hagyjuk, hogy szinte teljesen elfője a levét, és sűrű, sötét szószt kapjunk, és kész. Rizzsel, de akár banángombóccal is ehetjük. A végén szórjuk meg friss koriander levéllel.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A disznóvágás dícsérete, avagy házikolbász és szalámi változatok

Gyermekkori emlékeim a disznóvágásról ott kezdődnek, hogy felkelek, és forró hagymás vért reggelizek, ugyancsak forró fekete teával. Ezzel a technikával mindig sikerült elkerülnöm a disznóvágás tragikusabb pillanatait, és továbbiakban is tartani kívánom magam ehhez a hagyományhoz. Egyetlen alkalommal próbálkoztam a hagymás vér saját kezű elkészítésével, de úgy éreztem magam, mint a Vészhelyzet egy különösen drasztikus részének mellékszereplője. Szóval nem lett rossz, de lényegesen csekélyebb élvezetet nyújt, ha magadnak kell elkészítened. Ami az általunk töltött kolbászt illeti, annak nincs konkrét receptje, mi általában folyamatos kóstolgatás mellett szoktuk ízesíteni. Ez rendszerint úgy történik, hogy egy ember kever és fűszerez, a többi pedig szakért, és fogja a fejét. Természetesen számomra az alap mindig sok-sok pirospaprika, kömény és fokhagyma. Emlékezetes volt, amikor F. családjánál először voltam disznóvágáson, én az alföldi lány. Ők először is pirospaprik

Indiai hagymás-mazsolás rizs

Ezt a fajta rizst rendszerint az indiai ételekhez szoktam készíteni, és remekül egyesíti a sós és az édes ízeket. ________________________________ Hozzávalók: basmati rizs, mazsola, 2 fej hagyma, fél tk garam masala, 1 tk kurkuma, 1 rúd fahéj, só, olaj A hagymát apróra vágva lepirítom egy kevés olajon, majd egy időre félreteszem. A rizst egy serpenyőben csak úgy szárazon 2-3 percig pirítom, majd ezt követően adok csak hozzá egy kis olajat, így is pirítom egy percig, majd a rizs kétszeresének megfelelő mennyiségű forró vízzel - így nem fog ragadni - felöntöm, hozzáadom a fűszereket, és a mazsolát. Ne féljünk a mazsolától, minél több, annál jobb. Amikor puha a rizs hozzáadom a pirított hagymát, kiigazítom az ízeket, és már kész is.

Dalmát kaland - vajon pirított fokhagymás tintahal mángoldos krumplival

Dalmácia, és általában Horvátország az egyik kedvenc úticélunk, ha tengerről van szó. Ezúttal is sikerült egy kellemes kis zugot találnunk, ami sem zsúfolt, sem zajos nem volt, figyelembe véve tömegiszonyunkat. Ugyanakkor ami a dalmát konyhát illeti, legalábbis a tengerparti éttermek kínálatát illetően sok meglepetéssel nem szolgálhat, ezért idén néhány próbálkozás után arra jutottunk, hogy magunkra főzünk, vagyis én kotyvasztok az egész bandára, mivel a barátainkkal utaztunk. Ezek után szabadon garázdálkodhattam a környék tenger gyümölcsei és zöldségei között, a főszerepet a tinahal, fokhagyma, scampi, valamint az általam olyannyira kedvelt, és a dalmát konyhában alapvetőnek számító mángold voltak. Még szerencse, hogy a fogkefe mellett tekintélyes fűszerkészlet nélkül sem teszem ki a lábam otthonról. Én nagyon élveztem, remélem T. és A. sem éheztek túl sokat :-) Ne számítsatok persze nagyon bonyolult receptekre, mivel az időm jelentős részét a tengerben kívántam tölteni, szóval a max