Ugrás a fő tartalomra
KULINÁRIS ÉLMÉNYEK EGERBEN



A minap Egerben jártunk, és meg kell, hogy mondjam, bár mindig kellemes helynek tartottuk, jó néhány éve még gondot jelentett esténként találni egy olyan helyet a belvárosban, ahol egy jót lehet enni és beszélgetni. Most azonban fordult a kocka, gyakorlatilag inkább az jelentett problémát, hogy annyi az izgalmas új hely, hogy valami mindenképpen kimarad. Kezdődött ott, hogy egy igazán kellemes, belvárosi apartmant tudtunk foglalni, és a tulajdonos olyan kedves volt, hogy megosztotta velünk kedvenc taxisofőrje, I. elérhetőségét, megkönnyítve ezzel számunkra a Bolyki Pincészet elhagyását, egy kis borkóstoló után. Ha már borkóstoló, elég rendhagyó módon az egri borvidék vonatkozásában egy sauvignon blanc hagyta a legmélyebb nyomot ezen alkalommal bennem, és ez semmiképpen nem a Bolyki Pincészet vörösborainak leértékelése, sőt! De ez a bizonyos savignon blanc mindent lepipál, be is vásároltunk belőle. No meg persze némi vörösbort is beszereztünk. És ezt követően mutatkozott meg I. barátunk igazi értéke, aki hallva az egyébként visszafogott borkóstolót viszonylag kevésbé élvező, kellően pizzafüggő kisfiam óhaját a vacsorát illetően, a Mamma Miát ajánlotta, ami maga a falatnyi csodás Olaszország, abból is Nápoly környéke. Nem tudom hogy kerül egy egész olasz közösség Egerbe, de én ilyen vékonytésztás, tőröl metszett nápolyi pizzát még Olaszországban sem ettem! Egyszóval ha kulináris kalandokra vágyunk, Egerről semmiképpen se feledkezzünk meg!





Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy remek könnyű desszert - görög mézes joghurt

Na már most, túl azon, hogy ez a desszert lehetővé teszi, hogy elhitessük magunkkal, tulajdonképpen egy kis joghurton túl nem is ettünk semmit - ami persze nem igaz - nagyon egyszerű, és a tetejébe még finom is. Sajnos a várakozásaimmal ellentétben a fehér joghurt pocsékul mutat a fekete tányéron, de hát ez van. Az ízéből semmit sem von le. A lényeg a joghurt, használjuk hozzá a 10%-os görög, vagy török (tudjátok, az üzgür-müzgür) fajtát. A mézet, lehetőleg görög gesztenyemézet, de jó az akácméz is, szóval a mézet felforrósítom, és a hideg joghurtra csorgatom, majd megszórom pirított mogyoróval, vagy dióval. Kész.

A disznóvágás dícsérete, avagy házikolbász és szalámi változatok

Gyermekkori emlékeim a disznóvágásról ott kezdődnek, hogy felkelek, és forró hagymás vért reggelizek, ugyancsak forró fekete teával. Ezzel a technikával mindig sikerült elkerülnöm a disznóvágás tragikusabb pillanatait, és továbbiakban is tartani kívánom magam ehhez a hagyományhoz. Egyetlen alkalommal próbálkoztam a hagymás vér saját kezű elkészítésével, de úgy éreztem magam, mint a Vészhelyzet egy különösen drasztikus részének mellékszereplője. Szóval nem lett rossz, de lényegesen csekélyebb élvezetet nyújt, ha magadnak kell elkészítened. Ami az általunk töltött kolbászt illeti, annak nincs konkrét receptje, mi általában folyamatos kóstolgatás mellett szoktuk ízesíteni. Ez rendszerint úgy történik, hogy egy ember kever és fűszerez, a többi pedig szakért, és fogja a fejét. Természetesen számomra az alap mindig sok-sok pirospaprika, kömény és fokhagyma. Emlékezetes volt, amikor F. családjánál először voltam disznóvágáson, én az alföldi lány. Ők először is pirospaprik...

Indiai hagymás-mazsolás rizs

Ezt a fajta rizst rendszerint az indiai ételekhez szoktam készíteni, és remekül egyesíti a sós és az édes ízeket. ________________________________ Hozzávalók: basmati rizs, mazsola, 2 fej hagyma, fél tk garam masala, 1 tk kurkuma, 1 rúd fahéj, só, olaj A hagymát apróra vágva lepirítom egy kevés olajon, majd egy időre félreteszem. A rizst egy serpenyőben csak úgy szárazon 2-3 percig pirítom, majd ezt követően adok csak hozzá egy kis olajat, így is pirítom egy percig, majd a rizs kétszeresének megfelelő mennyiségű forró vízzel - így nem fog ragadni - felöntöm, hozzáadom a fűszereket, és a mazsolát. Ne féljünk a mazsolától, minél több, annál jobb. Amikor puha a rizs hozzáadom a pirított hagymát, kiigazítom az ízeket, és már kész is.