Ugrás a fő tartalomra

VISSZATÉRÉS, AVOKÁDÓTORTA, ÉS A TÖBBIEK



Nem így készültem, bár egy ideje már gondolkodtam rajta.  Főzni persze főztem az elmúlt években is, és igen, fotóztam is, de írásra már nem jutott időm. Ma este viszont nem jutott eszembe egy régi recept, csak az, hogy annak idején feltettem a blogra, így azután rákerestem, azután beugrott, hogy akár írhatnék is egy bejegyzést, szóval így. Majd meglátjuk a többit. Még valami. Már nem eszem fehér lisztet, cukrot, és tejterméket. Szóval ezek nem lesznek a receptekben innentől. Semmi allergia, csak így tetszik. Nekem bevált.

Ez a csinos kis virágalátét lime-os avokádótorta, datolya és pekándió alappal, a tetején ehető virágokkal az ehetoviragok jóvoltából, a múlt szombati buli nagy felfedezettje.


______________________________________________
Hozzávalók:

4 érett avokádó
1 lime leve
1 EK méz
egy maréknyi magozott datolya
150 g pekándió
(opcionálisan: 1 zacskó porzselatin)

A pekándiót aprítógépben felaprítom, majd hozzáadom a datolyákat, ez lesz a tortaalap, amivel kibélelek egy kisebb fajta forma alapját, nagyjából egy centiméter vastagon. Az avokádók belsejét kikanalazom, és a lime levével, valamint a mézzel összeturmixolom. Ha biztosra akarunk menni, egy zacskó porzselatint is adhatunk a keverékhez, de enélkül is lesz tartása a krémnek, amit egyszerűen rákanalazok az alapra, és legalább három órára a hűtőbe teszem. Virágok helyett díszíthetjük csokoládéforgáccsal is.  Nekem a fotón látható torta volt az első próbálkozásom ezzel a receptel, ezért is nem jobban komponált a kép, nem a blogra készült,  de láthatóan nem varázslat, viszont nagyon finom. Legközelebb csokoládés ízesítéssel fogom kipróbálni, alig várom!



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A disznóvágás dícsérete, avagy házikolbász és szalámi változatok

Gyermekkori emlékeim a disznóvágásról ott kezdődnek, hogy felkelek, és forró hagymás vért reggelizek, ugyancsak forró fekete teával. Ezzel a technikával mindig sikerült elkerülnöm a disznóvágás tragikusabb pillanatait, és továbbiakban is tartani kívánom magam ehhez a hagyományhoz. Egyetlen alkalommal próbálkoztam a hagymás vér saját kezű elkészítésével, de úgy éreztem magam, mint a Vészhelyzet egy különösen drasztikus részének mellékszereplője. Szóval nem lett rossz, de lényegesen csekélyebb élvezetet nyújt, ha magadnak kell elkészítened. Ami az általunk töltött kolbászt illeti, annak nincs konkrét receptje, mi általában folyamatos kóstolgatás mellett szoktuk ízesíteni. Ez rendszerint úgy történik, hogy egy ember kever és fűszerez, a többi pedig szakért, és fogja a fejét. Természetesen számomra az alap mindig sok-sok pirospaprika, kömény és fokhagyma. Emlékezetes volt, amikor F. családjánál először voltam disznóvágáson, én az alföldi lány. Ők először is pirospaprik

Indiai hagymás-mazsolás rizs

Ezt a fajta rizst rendszerint az indiai ételekhez szoktam készíteni, és remekül egyesíti a sós és az édes ízeket. ________________________________ Hozzávalók: basmati rizs, mazsola, 2 fej hagyma, fél tk garam masala, 1 tk kurkuma, 1 rúd fahéj, só, olaj A hagymát apróra vágva lepirítom egy kevés olajon, majd egy időre félreteszem. A rizst egy serpenyőben csak úgy szárazon 2-3 percig pirítom, majd ezt követően adok csak hozzá egy kis olajat, így is pirítom egy percig, majd a rizs kétszeresének megfelelő mennyiségű forró vízzel - így nem fog ragadni - felöntöm, hozzáadom a fűszereket, és a mazsolát. Ne féljünk a mazsolától, minél több, annál jobb. Amikor puha a rizs hozzáadom a pirított hagymát, kiigazítom az ízeket, és már kész is.

Dalmát kaland - vajon pirított fokhagymás tintahal mángoldos krumplival

Dalmácia, és általában Horvátország az egyik kedvenc úticélunk, ha tengerről van szó. Ezúttal is sikerült egy kellemes kis zugot találnunk, ami sem zsúfolt, sem zajos nem volt, figyelembe véve tömegiszonyunkat. Ugyanakkor ami a dalmát konyhát illeti, legalábbis a tengerparti éttermek kínálatát illetően sok meglepetéssel nem szolgálhat, ezért idén néhány próbálkozás után arra jutottunk, hogy magunkra főzünk, vagyis én kotyvasztok az egész bandára, mivel a barátainkkal utaztunk. Ezek után szabadon garázdálkodhattam a környék tenger gyümölcsei és zöldségei között, a főszerepet a tinahal, fokhagyma, scampi, valamint az általam olyannyira kedvelt, és a dalmát konyhában alapvetőnek számító mángold voltak. Még szerencse, hogy a fogkefe mellett tekintélyes fűszerkészlet nélkül sem teszem ki a lábam otthonról. Én nagyon élveztem, remélem T. és A. sem éheztek túl sokat :-) Ne számítsatok persze nagyon bonyolult receptekre, mivel az időm jelentős részét a tengerben kívántam tölteni, szóval a max