Ugrás a fő tartalomra

Marhasült bearni szósszal, szarvasgombás salátával

Két megjegyzéssel kezdeném. Egyrészt mostanában kifejezetten húspárti, azon belül is vörös hús párti vagyok, szóval mit nekem sovány csirke, és a többiek. Ez elképzelhető, hogy mondjuk valamilyen ásványi anyag hiánnyal függ össze, de egy doki ismerősöm szerint pusztán népi hülyeség az a hiedelem, hogy ha valamit kívánunk, akkor abból hiányunk van, de mindegy is, a lényeg, hogy éljen a steak. Másrészt olyan régen írtam, hogy noha vannak ételfotóim, de néha már nem is emlékszem, hogy hogyan csináltam egy-egy ételt, hála a kisérletezgetésnek, de ez az étel kivétel. Na nem mintha a hússütéshez különösebb recept kell, itt inkább a szósz a lényeg, aminek eddig egy másik változatát készítettem, de mostantól az itt közzétett változat híve vagyok. Ami a szarvasgombát illeti, igazából szarvasgombás balzsamecet volt, remekül passzolt hozzá. (Harmadik megjegyzésem, hogy ennek a receptnek a felét még februárban megírtam, a másik felét meg most, ezért kissé télies, de sebaj, néhány hónap múlva talán lesz időm egy nyári receptre is...egyébként a szósz nyáron hallal valami királyi, szóval lehetne ez akár egy nyári recept is.)
_____________________________________________
HOZZÁVALÓK:
néhány bélszínszelet,
póréhagyma csíra,
sárgarépa julienre vágva, uborka julienre vágva,
szarvasgombás balzsamecet,
olivaolaj,
2 tojás sárgája,
fehérbor ecet,
1 gyöngyhagyma,
csipetnyi tárkony,
rengeteg vaj, (na jó, 3-4ek olvasztott vaj)
só,
bors.
Na már most, ami a bélszín sütését illeti, azt elég nehéz leírni, az ember vagy érzi, vagy nem, mikor jó, annyi trükköt én még be szoktam vetni, hogy a legvégén rádobok egy kis vajat is a húsra, és pár másodpercig hagyom azzal együtt is sülni. Ami meg engem illet, csillagjegyemből adódóan ragadozó vagyok, szóval én alig átsütve szeretem, de ki-ki ízlése szerint. A lényeg, mint mondtam a szósz, amihez apróra vágott gyöngyhagymát, meg szárított tárkonyt 2ek fehérbor ecettel és nagyjából 1 dl. vízzel felteszek, és nagyjából a felére besűrítek. A kész redukciót leszűröm, hagyom kihűlni, majd alaposan kikeverem a tojássárgájával, a keveréket gőz fölött melegítem, gondosan kevergetve, amíg krémesen be nem sűrűsödik, ezt követően leveszem a gőzről, és folyamatos kevergetés mellett hozzáadom az olvasztott vajat, simára keverem, sózom, borsozom. Tálaláskor a zöldségeket egymásra halmozom, és egy kis szarvasgombás balzsamecettel meglocsolom, esetleg mehet rá pár csepp olivaolaj is, meg egy kicsi só, bors.
Címkék:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A disznóvágás dícsérete, avagy házikolbász és szalámi változatok

Gyermekkori emlékeim a disznóvágásról ott kezdődnek, hogy felkelek, és forró hagymás vért reggelizek, ugyancsak forró fekete teával. Ezzel a technikával mindig sikerült elkerülnöm a disznóvágás tragikusabb pillanatait, és továbbiakban is tartani kívánom magam ehhez a hagyományhoz. Egyetlen alkalommal próbálkoztam a hagymás vér saját kezű elkészítésével, de úgy éreztem magam, mint a Vészhelyzet egy különösen drasztikus részének mellékszereplője. Szóval nem lett rossz, de lényegesen csekélyebb élvezetet nyújt, ha magadnak kell elkészítened. Ami az általunk töltött kolbászt illeti, annak nincs konkrét receptje, mi általában folyamatos kóstolgatás mellett szoktuk ízesíteni. Ez rendszerint úgy történik, hogy egy ember kever és fűszerez, a többi pedig szakért, és fogja a fejét. Természetesen számomra az alap mindig sok-sok pirospaprika, kömény és fokhagyma. Emlékezetes volt, amikor F. családjánál először voltam disznóvágáson, én az alföldi lány. Ők először is pirospaprik
3 megjegyzés
További információk

Indiai hagymás-mazsolás rizs

Ezt a fajta rizst rendszerint az indiai ételekhez szoktam készíteni, és remekül egyesíti a sós és az édes ízeket. ________________________________ Hozzávalók: basmati rizs, mazsola, 2 fej hagyma, fél tk garam masala, 1 tk kurkuma, 1 rúd fahéj, só, olaj A hagymát apróra vágva lepirítom egy kevés olajon, majd egy időre félreteszem. A rizst egy serpenyőben csak úgy szárazon 2-3 percig pirítom, majd ezt követően adok csak hozzá egy kis olajat, így is pirítom egy percig, majd a rizs kétszeresének megfelelő mennyiségű forró vízzel - így nem fog ragadni - felöntöm, hozzáadom a fűszereket, és a mazsolát. Ne féljünk a mazsolától, minél több, annál jobb. Amikor puha a rizs hozzáadom a pirított hagymát, kiigazítom az ízeket, és már kész is.
Megjegyzés küldése
További információk

Dalmát kaland - vajon pirított fokhagymás tintahal mángoldos krumplival

Dalmácia, és általában Horvátország az egyik kedvenc úticélunk, ha tengerről van szó. Ezúttal is sikerült egy kellemes kis zugot találnunk, ami sem zsúfolt, sem zajos nem volt, figyelembe véve tömegiszonyunkat. Ugyanakkor ami a dalmát konyhát illeti, legalábbis a tengerparti éttermek kínálatát illetően sok meglepetéssel nem szolgálhat, ezért idén néhány próbálkozás után arra jutottunk, hogy magunkra főzünk, vagyis én kotyvasztok az egész bandára, mivel a barátainkkal utaztunk. Ezek után szabadon garázdálkodhattam a környék tenger gyümölcsei és zöldségei között, a főszerepet a tinahal, fokhagyma, scampi, valamint az általam olyannyira kedvelt, és a dalmát konyhában alapvetőnek számító mángold voltak. Még szerencse, hogy a fogkefe mellett tekintélyes fűszerkészlet nélkül sem teszem ki a lábam otthonról. Én nagyon élveztem, remélem T. és A. sem éheztek túl sokat :-) Ne számítsatok persze nagyon bonyolult receptekre, mivel az időm jelentős részét a tengerben kívántam tölteni, szóval a max
2 megjegyzés
További információk