Bőrén sült lazac kukoricalepénnyel, és tejszínes édesköménnyel

Muszáj volt egy kis téli tájat csempésznem a lazac mellé, mert bár tudom, komoly lapátolás lesz ennek a vége, mégis olyan gyönyörű. Tulajdonképpen hangzatos neve ellenére maradékfelhasználás történt, a hűtőben kallódó édeskömény felhasználásával, de egészen jól sikerült. Ami a bőrén sütést illeti, azt nagyon szeretjük, egyetlen probléma van vele, hogy utána kemény fél órás szellőztetés szükséges a lakásban, de az is lehet, hogy én csinálok valamit rosszul...

_________________________________________________________

Hozzávalók 2 főre:

2 szelet bőrös lazacfilé,

vaj,

oliva olaj,

1 édeskömény/fő

1 dl. tejszín (minél zsírosabb),

1 csészényi kukoricadara

reszelt parmezán ízlés szerint,

1 kisebb fej vöröshagyma,

őrölt szecsuáni bors,

fekete bors,

só,

citrom

Először a kukoricalepényt készítsük el. Az apróra vágott vöröshagymát kicsi oliva olajon megfuttatjuk, majd amikor már kellemesen üveges, rádobjuk a kukoricadarát, és egy kicsit ezt is hagyjuk, majd egy kicsi vízzel - még finomabb, ha egy kis alaplével tesszük ezt - felöntjük. A kukoricadarát folyamatosan kavargatjuk, és a vízet is csak fokozatosan adagoljuk, közben őrölt fekete borsot és sót adunk hozzá. Figyelemmel arra, hogy lepényt kívánunk belőle készíteni, akkor van kész, ha még nem egészen puha a dara, erre azért van szükség, hogy a későbbi sütésnél ne essen szét. A végén reszelt parmezánt, és egy diónyi vajat adunk hozzá, elkeverjük, és egy szögletes edényben nagyjából 1,5 cm. magasságot hagyva neki, elterítjük, és hagyjuk ebben a szögletes formában kihűlni. Tálalás előtt szeleteket vágunk belőle, és forró olajon kisütjük, vigyázva, hogy nehogy szétessen.

Az édesköményt hosszú csíkokra vágjuk, és oliva olajon megfonnyasztjuk, de csak annyira, hogy ne essen teljesen össze. Ezt követően felöntjük a tejszínnel, csipetnyi szecsuáni borsot és sót adunk hozzá, beforraljuk, és kész.

A lazacot bőröstől sózzuk, borsozzuk (fekete bors), majd 1 ek. forró olajon, a bőrével lefelé sülni hagyunk. Amikor alulról felfelé átsült, egy pillanatra megfordítjuk, és a másik oldalán is sütjük, miközben egy kis vajat is rádobunk, hogy még finomabb legyen az íze. A végén a lepényre helyezve, az édeköménnyel tálaljuk, és citromot is kínálunk hozzzá.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A disznóvágás dícsérete, avagy házikolbász és szalámi változatok

Gyermekkori emlékeim a disznóvágásról ott kezdődnek, hogy felkelek, és forró hagymás vért reggelizek, ugyancsak forró fekete teával. Ezzel a technikával mindig sikerült elkerülnöm a disznóvágás tragikusabb pillanatait, és továbbiakban is tartani kívánom magam ehhez a hagyományhoz. Egyetlen alkalommal próbálkoztam a hagymás vér saját kezű elkészítésével, de úgy éreztem magam, mint a Vészhelyzet egy különösen drasztikus részének mellékszereplője. Szóval nem lett rossz, de lényegesen csekélyebb élvezetet nyújt, ha magadnak kell elkészítened. Ami az általunk töltött kolbászt illeti, annak nincs konkrét receptje, mi általában folyamatos kóstolgatás mellett szoktuk ízesíteni. Ez rendszerint úgy történik, hogy egy ember kever és fűszerez, a többi pedig szakért, és fogja a fejét. Természetesen számomra az alap mindig sok-sok pirospaprika, kömény és fokhagyma. Emlékezetes volt, amikor F. családjánál először voltam disznóvágáson, én az alföldi lány. Ők először is pirospaprik

További információk

Indiai hagymás-mazsolás rizs

Ezt a fajta rizst rendszerint az indiai ételekhez szoktam készíteni, és remekül egyesíti a sós és az édes ízeket. ________________________________ Hozzávalók: basmati rizs, mazsola, 2 fej hagyma, fél tk garam masala, 1 tk kurkuma, 1 rúd fahéj, só, olaj A hagymát apróra vágva lepirítom egy kevés olajon, majd egy időre félreteszem. A rizst egy serpenyőben csak úgy szárazon 2-3 percig pirítom, majd ezt követően adok csak hozzá egy kis olajat, így is pirítom egy percig, majd a rizs kétszeresének megfelelő mennyiségű forró vízzel - így nem fog ragadni - felöntöm, hozzáadom a fűszereket, és a mazsolát. Ne féljünk a mazsolától, minél több, annál jobb. Amikor puha a rizs hozzáadom a pirított hagymát, kiigazítom az ízeket, és már kész is.

További információk

Dalmát kaland - vajon pirított fokhagymás tintahal mángoldos krumplival

Dalmácia, és általában Horvátország az egyik kedvenc úticélunk, ha tengerről van szó. Ezúttal is sikerült egy kellemes kis zugot találnunk, ami sem zsúfolt, sem zajos nem volt, figyelembe véve tömegiszonyunkat. Ugyanakkor ami a dalmát konyhát illeti, legalábbis a tengerparti éttermek kínálatát illetően sok meglepetéssel nem szolgálhat, ezért idén néhány próbálkozás után arra jutottunk, hogy magunkra főzünk, vagyis én kotyvasztok az egész bandára, mivel a barátainkkal utaztunk. Ezek után szabadon garázdálkodhattam a környék tenger gyümölcsei és zöldségei között, a főszerepet a tinahal, fokhagyma, scampi, valamint az általam olyannyira kedvelt, és a dalmát konyhában alapvetőnek számító mángold voltak. Még szerencse, hogy a fogkefe mellett tekintélyes fűszerkészlet nélkül sem teszem ki a lábam otthonról. Én nagyon élveztem, remélem T. és A. sem éheztek túl sokat :-) Ne számítsatok persze nagyon bonyolult receptekre, mivel az időm jelentős részét a tengerben kívántam tölteni, szóval a max

További információk

sáfránysárkány

Keresés ebben a blogban