Libamájpástétom egyszerűen

Na már most. Ez tulajdonképpen créme brulée-nek indult (mostanában szinte mindenből megpróbálok azt csinálni, alighanem ez még a francia tanfolyam hatása :-) ) de hidegen sokkal jobb, így aztán kezeljük pástétomként, tálaljuk pirítóssal. Ez márcsak azért is jó, mert a hagyományos libamájpástétom elkészítése meglehetősen pepecs munka, ha szép végeredményt akarunk, itt viszont a turmixolás miatt sok időt/energiát spórolhatunk, mégis ízletes a végeredmény. Mivel azonban első próbálkozásként melegen tálaltam, karamellizáltam rá cukrot, és az a helyzet, hogy ez a réteg hidegen, a pástétomnak sem ártott, de elhagyható, ha valakit bezavar.

___________________________________________________

Hozzávalók: (6 tálkányi)

20-25 dkg. libamáj,

1 dl tejszín (lehetőleg 30%-os),

3 kisebb tojás sárgája

1 fej lilahagyma,

3-4 ek. (lehetőleg házi, darabos) áfonyadzsem,

1/2 ek. fehér kristálycukor,

balzsamecet,

olivaolaj,

só,

1 ek. borredukció.

Először elkészítem a lilahagymadzsemet. Ehhez a felharikázott lilahagymát kicsi olivaolajon megfonnyasztom, majd hozzáadom az áfonyadzsemet, és nagyjából 1/2 ek balzsamecetet. Ehhez az ételhez szeretek fügés balzsamecetet használni, mert passzol hozzá, de ha nincs, csak sima, az sem baj. Amikor kellemesen összeértek az ízek, kicsit meg is sózom, kész. A tálkák aljára teszek belőle, majd a libamájat összeturmixolom a tejszínnel, a tojássárgákkal, valamint egy kis sóval. Ezt a keveréket öntöm rá a dzsemre, és mehet az előmelegített sütőbe 180 fokon, vízfürdőben 20 percre. Amikor kész, a zsebsárkánnyal cukrot karamllizálok a tetejére, amire ezt követően egy kis borrredukciót csöpögtetek, de ez utóbbiak el is hagyhatóak. Tálalás előtt hagyjuk néhány órát hűlni a hűtőben, és friss pirítóssal tálaljuk.

Portói redukció: 3 dl. portóit 1/2 fej vöröshagymával, 2 gerezd fokhagymával és néhány szál friss kakukkfű ággal addig főzünk, amíg 1/5-re nem redukálódik. Kész.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A disznóvágás dícsérete, avagy házikolbász és szalámi változatok

Gyermekkori emlékeim a disznóvágásról ott kezdődnek, hogy felkelek, és forró hagymás vért reggelizek, ugyancsak forró fekete teával. Ezzel a technikával mindig sikerült elkerülnöm a disznóvágás tragikusabb pillanatait, és továbbiakban is tartani kívánom magam ehhez a hagyományhoz. Egyetlen alkalommal próbálkoztam a hagymás vér saját kezű elkészítésével, de úgy éreztem magam, mint a Vészhelyzet egy különösen drasztikus részének mellékszereplője. Szóval nem lett rossz, de lényegesen csekélyebb élvezetet nyújt, ha magadnak kell elkészítened. Ami az általunk töltött kolbászt illeti, annak nincs konkrét receptje, mi általában folyamatos kóstolgatás mellett szoktuk ízesíteni. Ez rendszerint úgy történik, hogy egy ember kever és fűszerez, a többi pedig szakért, és fogja a fejét. Természetesen számomra az alap mindig sok-sok pirospaprika, kömény és fokhagyma. Emlékezetes volt, amikor F. családjánál először voltam disznóvágáson, én az alföldi lány. Ők először is pirospaprik

További információk

Indiai hagymás-mazsolás rizs

Ezt a fajta rizst rendszerint az indiai ételekhez szoktam készíteni, és remekül egyesíti a sós és az édes ízeket. ________________________________ Hozzávalók: basmati rizs, mazsola, 2 fej hagyma, fél tk garam masala, 1 tk kurkuma, 1 rúd fahéj, só, olaj A hagymát apróra vágva lepirítom egy kevés olajon, majd egy időre félreteszem. A rizst egy serpenyőben csak úgy szárazon 2-3 percig pirítom, majd ezt követően adok csak hozzá egy kis olajat, így is pirítom egy percig, majd a rizs kétszeresének megfelelő mennyiségű forró vízzel - így nem fog ragadni - felöntöm, hozzáadom a fűszereket, és a mazsolát. Ne féljünk a mazsolától, minél több, annál jobb. Amikor puha a rizs hozzáadom a pirított hagymát, kiigazítom az ízeket, és már kész is.

További információk

Dalmát kaland - vajon pirított fokhagymás tintahal mángoldos krumplival

Dalmácia, és általában Horvátország az egyik kedvenc úticélunk, ha tengerről van szó. Ezúttal is sikerült egy kellemes kis zugot találnunk, ami sem zsúfolt, sem zajos nem volt, figyelembe véve tömegiszonyunkat. Ugyanakkor ami a dalmát konyhát illeti, legalábbis a tengerparti éttermek kínálatát illetően sok meglepetéssel nem szolgálhat, ezért idén néhány próbálkozás után arra jutottunk, hogy magunkra főzünk, vagyis én kotyvasztok az egész bandára, mivel a barátainkkal utaztunk. Ezek után szabadon garázdálkodhattam a környék tenger gyümölcsei és zöldségei között, a főszerepet a tinahal, fokhagyma, scampi, valamint az általam olyannyira kedvelt, és a dalmát konyhában alapvetőnek számító mángold voltak. Még szerencse, hogy a fogkefe mellett tekintélyes fűszerkészlet nélkül sem teszem ki a lábam otthonról. Én nagyon élveztem, remélem T. és A. sem éheztek túl sokat :-) Ne számítsatok persze nagyon bonyolult receptekre, mivel az időm jelentős részét a tengerben kívántam tölteni, szóval a max

További információk

sáfránysárkány

Keresés ebben a blogban