Ugrás a fő tartalomra

Gombás tokány paradicsommal

Révén a család egyik ága vas megyei - "vazsmegyei" - kötelességemnek tartottam felderíteni a tájjellegű ételeket. Ebben nagy segítségemre volt a Vasi, zalai parasztételek című mű, az alapreceptet innen vettem, de a szánk ízéhez igazítottam, és az alábbiakban ezt a változatot közlöm. A hagyományos tokány vasi változata ez a gombás paradicsomos étel. Maga a tokány eredetileg erdélyi étel volt, jellemzője a hosszúkásra vágott hús, amelyet pirítás helyett a saját levében pároltak, és az eredeti változatba nem került vöröshgyma, a pirospaprikát pedig jellemzően bors helyettesítette. Ma már számos ettől eltérő változat létezik, mint például ez a recept is.
____________________________________
Hozzávalók:
60 dkg. sertéslapocka
3-4 ek. olivaolaj - az eredeti változat szerint sertészsír
bors
majoranna
piros paprika
1 dl. tejföl
1 dl. fehérbor
1 kis doboz sűrített paradicsom
1 csokor petrezselyem zöld
kicsi liszt
1 közepes vöröshagyma
1/2 kg. champignon gomba
fél maréknyi szárított vargánya
só
A kockára vágott vöröshagymát egy kis olivaolajon lepirítom, ezt követően rádobom az eredetileg csíkokra vágni rendelt, de most speciel felkockázott húst, és hagyom, hogy egy kis színt kapjon, majd szórók rá egy kis lisztet, és felengedem a borral, valamint egy kis vízzel. Beleteszem a gombákat - a jól megmosott szárítottat is - hozzáadom a fűszereket, a borsot különösen nem sajnálom. Most jöhet hozzá a sűrített paradicsom is. Az egészet lassú tűzön addig párolom, amíg a hús meg nem puhul. A tejfölt és a felvágott petrezselymet a végén adom hozzá, kicsit még összefőzöm, és kiigazítom a fűszerezést. Egyszerű párolt rizzsel tálaltam.
Címkék:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ördögkrumpli kerestetik

Az Alföldön eltöltött gyerekkorom egyik kedvenc csemegéje volt a nagyanyám által készített, ördögkrumplinak hívott édesség. Ez tulajdonképpen valami tésztaféle volt, amelyből evőkanálnyi gombócokat forró olajban kisütött, és még melegen cukrozott kakaóba forgatott, amitől valóban úgy néztek ki, mint az apróbb krumplik. A lyukacsos, levegős tészta a kakaóval még hidegen is finom párost alkotott. Sajnos azonban, noha elképzeléseim vannak, az eredeti receptet nem ismerem, és a neten is hiába kutattam ilyesmi után, bár annyi kiderült, a burgonyát régen az ördög eledelének tartották, de közelebbi találatot nem kaptam. Szóval a segítségeteket szeretném kérni a receptvadászatban, hogy gyerekkorom ízeit újra megtalálhassam! Ha bárkinek van valami ötlete, nagyon örülnék neki, szóval receptre fel!
13 megjegyzés
További információk

Csirkés curry, vagy amit akartok

Imádom a curryt, néhány alapfűszer birtokában szinte bármilyen zöldségből elő lehet állítani. Az alapokat Jahm Kulvinder Singh tanította meg, aki a Maharaja és a Himalaya éttermekben bolondítja az egzotikumra vágyók ízlelőbimbóit, és azóta is igyekszem - legalábbis magamhoz mérten nagyjából - követni a nála tanultakat. A különféle zöldséges curryk rendszeres fellépők nálunk, ma ugyan éppen egy kis hússal, de az a szép ebben az ételben, hogy hús nélkül is remek. Ez a mai curry azonban kifejezetten különleges, mert kellő tisztelettel a Nagy Ismeretlen Ételkritikusnak szeretném ajánlani, aki amint látom rendszeres olvasómmá vált - remélem nem tévedek a kilétét illetően :-) . Ami a mai ebéd köretét illeti, az hagymás-mazsolás rizs volt, amit most külön bejegyzésben rakok fel, mert terveim vannak vele. _________________________________ Hozzávalók: 2 szép csirkemell filé, 2 maréknyi zöldbab - erdetileg zöldborsóval gondoltam el, de az nem volt itthon, szóba jött volna a karfiol is...
21 megjegyzés
További információk

Egy remek könnyű desszert - görög mézes joghurt

Na már most, túl azon, hogy ez a desszert lehetővé teszi, hogy elhitessük magunkkal, tulajdonképpen egy kis joghurton túl nem is ettünk semmit - ami persze nem igaz - nagyon egyszerű, és a tetejébe még finom is. Sajnos a várakozásaimmal ellentétben a fehér joghurt pocsékul mutat a fekete tányéron, de hát ez van. Az ízéből semmit sem von le. A lényeg a joghurt, használjuk hozzá a 10%-os görög, vagy török (tudjátok, az üzgür-müzgür) fajtát. A mézet, lehetőleg görög gesztenyemézet, de jó az akácméz is, szóval a mézet felforrósítom, és a hideg joghurtra csorgatom, majd megszórom pirított mogyoróval, vagy dióval. Kész.
3 megjegyzés
További információk