Blini fokhagymás tejföllel

A blinivel történt első találkozásom az Artesanoban volt - amit egyéb iránt minden hasát szerető étteremjárónak melegen ajánlok - furcsa mód egy a Lucullus által rendezett remek andalúz vacsora keretein belül, noha eredendően egy orosz parasztételről beszélünk. A különbség annyi volt, hogy míg az eredeti blini finom lisztből, és hajdina lisztből készül élesztővel, addig ez a blini főtt burgonyával és finom liszttel készül. Az Artesanoban ibér sonkával, friss tojássárgával, és fekete kaviárral tálalták, hagyományosan pedig tejföllel és kaviárral szokták enni. Én e kettőt ötvöztem, és burgonyás blinit készítettem fokhagymás tejföllel. Az Artesano mesterének, Kisko Garcia művészi magaslatait nem értem el ugyan - mondjuk ez várható is volt - de így is másodpercek alatt töröltük be.

_____________________________

Hozzávalók:

2-3 közpes burgonya főzve

2 ek. fehér liszt

2 ek. főző tejszín

2 tojás

só

A burgonyát megfőzöm, és kissé hagyom kihűlni. Ezt követően hozzáadom a tejszínt és a tojást, kikeverem addig amíg egynemű masszát nem kapok. Ne kövessük el azt a hibát amit én, hogy nem bízva a keverékben több lisztet adtam hozzá. Ez egy alapvetően sűrű, de nagyrészt folyékony massza lesz. Vajban, vagy forró olajban sütöm ki a lepénykéket, és fokhagymás tejfölt kínálok hozzá.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy remek könnyű desszert - görög mézes joghurt

Na már most, túl azon, hogy ez a desszert lehetővé teszi, hogy elhitessük magunkkal, tulajdonképpen egy kis joghurton túl nem is ettünk semmit - ami persze nem igaz - nagyon egyszerű, és a tetejébe még finom is. Sajnos a várakozásaimmal ellentétben a fehér joghurt pocsékul mutat a fekete tányéron, de hát ez van. Az ízéből semmit sem von le. A lényeg a joghurt, használjuk hozzá a 10%-os görög, vagy török (tudjátok, az üzgür-müzgür) fajtát. A mézet, lehetőleg görög gesztenyemézet, de jó az akácméz is, szóval a mézet felforrósítom, és a hideg joghurtra csorgatom, majd megszórom pirított mogyoróval, vagy dióval. Kész.

További információk

A disznóvágás dícsérete, avagy házikolbász és szalámi változatok

Gyermekkori emlékeim a disznóvágásról ott kezdődnek, hogy felkelek, és forró hagymás vért reggelizek, ugyancsak forró fekete teával. Ezzel a technikával mindig sikerült elkerülnöm a disznóvágás tragikusabb pillanatait, és továbbiakban is tartani kívánom magam ehhez a hagyományhoz. Egyetlen alkalommal próbálkoztam a hagymás vér saját kezű elkészítésével, de úgy éreztem magam, mint a Vészhelyzet egy különösen drasztikus részének mellékszereplője. Szóval nem lett rossz, de lényegesen csekélyebb élvezetet nyújt, ha magadnak kell elkészítened. Ami az általunk töltött kolbászt illeti, annak nincs konkrét receptje, mi általában folyamatos kóstolgatás mellett szoktuk ízesíteni. Ez rendszerint úgy történik, hogy egy ember kever és fűszerez, a többi pedig szakért, és fogja a fejét. Természetesen számomra az alap mindig sok-sok pirospaprika, kömény és fokhagyma. Emlékezetes volt, amikor F. családjánál először voltam disznóvágáson, én az alföldi lány. Ők először is pirospaprik...

További információk

Indiai hagymás-mazsolás rizs

Ezt a fajta rizst rendszerint az indiai ételekhez szoktam készíteni, és remekül egyesíti a sós és az édes ízeket. ________________________________ Hozzávalók: basmati rizs, mazsola, 2 fej hagyma, fél tk garam masala, 1 tk kurkuma, 1 rúd fahéj, só, olaj A hagymát apróra vágva lepirítom egy kevés olajon, majd egy időre félreteszem. A rizst egy serpenyőben csak úgy szárazon 2-3 percig pirítom, majd ezt követően adok csak hozzá egy kis olajat, így is pirítom egy percig, majd a rizs kétszeresének megfelelő mennyiségű forró vízzel - így nem fog ragadni - felöntöm, hozzáadom a fűszereket, és a mazsolát. Ne féljünk a mazsolától, minél több, annál jobb. Amikor puha a rizs hozzáadom a pirított hagymát, kiigazítom az ízeket, és már kész is.

További információk

sáfránysárkány

Keresés ebben a blogban