Ugrás a fő tartalomra

Az én hamburgerem

Aki szereti a hamburgert, annak valószínűleg megvan a saját kedvenc receptje, nincs ez másként velem sem. Mindazonáltal személyes véleményem szerint a világ legjobb hamburgere Szegeden kapható a Kálvária téren, és az összes közül a francia fantázianevű a legjobb. Ami az én hamburgeremet illeti, a körítés állandóan változik, csak a húspogácsa összetétele állandó, és néhány fiaskó óta a hamburgerzsemlét is kerülöm, ma például a pita kipróbálása volt soron. Azért ha valakinek akad egy jól bevált hamburger zsemle receptje, azt örömmel kipróbálnám. A pitás változat látványban nem hozza az eredetit, de ízben ott volt. Az alábbiakban csak a húspogácsa receptjét közlöm, mivel az összes többi az ember aktuális kedvének függvénye. Ami viszont állandó szereplő: hagyma, paradicsom, ketchup, mustár és sajt. A kolbászos lecsón keresztül a kaviáron át a pirított szalonnáig minden megengedett.
A húspogácsához 1/2 kg. darált marhahúst veszek alapul, ehhez jön 1 kis doboz sűrített paradicsom, néhány gerezd fokhagyma, egy lepirított, apóra vágott vöröshagyma, egy csomag friss petrezselyem apróra vágva, frissen őrölt koriander, őrölt kömény, 2 ek. csípős mustár, só, bors.

Címkék

Címkék:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy remek könnyű desszert - görög mézes joghurt

Na már most, túl azon, hogy ez a desszert lehetővé teszi, hogy elhitessük magunkkal, tulajdonképpen egy kis joghurton túl nem is ettünk semmit - ami persze nem igaz - nagyon egyszerű, és a tetejébe még finom is. Sajnos a várakozásaimmal ellentétben a fehér joghurt pocsékul mutat a fekete tányéron, de hát ez van. Az ízéből semmit sem von le. A lényeg a joghurt, használjuk hozzá a 10%-os görög, vagy török (tudjátok, az üzgür-müzgür) fajtát. A mézet, lehetőleg görög gesztenyemézet, de jó az akácméz is, szóval a mézet felforrósítom, és a hideg joghurtra csorgatom, majd megszórom pirított mogyoróval, vagy dióval. Kész.
3 megjegyzés
További információk

A disznóvágás dícsérete, avagy házikolbász és szalámi változatok

Gyermekkori emlékeim a disznóvágásról ott kezdődnek, hogy felkelek, és forró hagymás vért reggelizek, ugyancsak forró fekete teával. Ezzel a technikával mindig sikerült elkerülnöm a disznóvágás tragikusabb pillanatait, és továbbiakban is tartani kívánom magam ehhez a hagyományhoz. Egyetlen alkalommal próbálkoztam a hagymás vér saját kezű elkészítésével, de úgy éreztem magam, mint a Vészhelyzet egy különösen drasztikus részének mellékszereplője. Szóval nem lett rossz, de lényegesen csekélyebb élvezetet nyújt, ha magadnak kell elkészítened. Ami az általunk töltött kolbászt illeti, annak nincs konkrét receptje, mi általában folyamatos kóstolgatás mellett szoktuk ízesíteni. Ez rendszerint úgy történik, hogy egy ember kever és fűszerez, a többi pedig szakért, és fogja a fejét. Természetesen számomra az alap mindig sok-sok pirospaprika, kömény és fokhagyma. Emlékezetes volt, amikor F. családjánál először voltam disznóvágáson, én az alföldi lány. Ők először is pirospaprik...
3 megjegyzés
További információk

Indiai hagymás-mazsolás rizs

Ezt a fajta rizst rendszerint az indiai ételekhez szoktam készíteni, és remekül egyesíti a sós és az édes ízeket. ________________________________ Hozzávalók: basmati rizs, mazsola, 2 fej hagyma, fél tk garam masala, 1 tk kurkuma, 1 rúd fahéj, só, olaj A hagymát apróra vágva lepirítom egy kevés olajon, majd egy időre félreteszem. A rizst egy serpenyőben csak úgy szárazon 2-3 percig pirítom, majd ezt követően adok csak hozzá egy kis olajat, így is pirítom egy percig, majd a rizs kétszeresének megfelelő mennyiségű forró vízzel - így nem fog ragadni - felöntöm, hozzáadom a fűszereket, és a mazsolát. Ne féljünk a mazsolától, minél több, annál jobb. Amikor puha a rizs hozzáadom a pirított hagymát, kiigazítom az ízeket, és már kész is.
Megjegyzés küldése
További információk