Ugrás a fő tartalomra

Sütőtökös créme brulée vargányával

A héten volt szerencsém részt venni a Lucullus francia főzőtanfolyamán, amit Nánási Lajos vezetett. Egyetlen szó: zseniális. Ezzel mindent elmondtam, ennyit az ömlengésről. Lényeg a lényeg, rókagombás créme brulée-t készítettünk, amibe beleszerettem, ez adta az ötletet a vasárnapi ebéd előételéhez, nomeg a hűtőben árválkodó sütőtök, és a házilag gyűjtött - szárított - vargánya. Ez egyben alapot szolgáltatott ahhoz is, hogy kipróbáljam a kis zsebsárkányomat a karamellizáláshoz. Azért tanúsága is van a dolognak. (1) A créme brulée komoly dolog, jobb ha odafigyelünk a mennyiségekre, amíg be nem gyakoroltuk rendesen az elkészítését. (2) Tényleg fontos az edény mérete, mert nagyban befolyásolja a sütéshez szükséges hőmérsékletet és időtartamot. (3) A vargánya szereti a sütőtököt. Nagyon.
____________________________________
Hozzávalók:
(4 főre a fotón látható edény méretét figyelembe véve)
nagyjából 20 dkg. sütőtök,
2 tojás sárgája,
0,8 dl. főzőtejszín,
fél maréknyi szárított (előzetesen beáztatott), vagy friss vargánya,
10 dkg. Brie sajt
csipetnyi só.
Az edények aljára egyenletesen elosztom a felkockázott Brie sajtot, valamint a vargányát. Közben felteszem a meghámozott, felkockázott sütőtököt kicsi sós vízben főni. Amikor puha, leszűröm a sütőtököt, és összeturmixolom a tejszínnel, és a tojások sárgájával. A masszát ráöntöm a formákba tett sajtra és vargányára úgy, hogy az edény szélétől legalább egy ujjnyi hely maradjon. Az előmelegített sütőben 180 fokon 20 percig sütöm vízfürdőbe állítva. Amikor kész, cukrot karamellizálok a tetejére. Ha nagyon vagányak vagyunk, és épp most tanultunk ilyesmit egy főzőtanfolyamon, akkor a karamellizált cukor tetejére 1/2 tk. portói redukciót is teszünk, teljessé téve így az ízeket.
Portói redukció:
3 dl. portóit 1/2 fej vöröshagymával, 2 gerezd fokhagymával és néhány szál friss kakukkfű ággal addig főzünk, amíg 1/5-re nem redukálódik. Kész.
Címkék:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A disznóvágás dícsérete, avagy házikolbász és szalámi változatok

Gyermekkori emlékeim a disznóvágásról ott kezdődnek, hogy felkelek, és forró hagymás vért reggelizek, ugyancsak forró fekete teával. Ezzel a technikával mindig sikerült elkerülnöm a disznóvágás tragikusabb pillanatait, és továbbiakban is tartani kívánom magam ehhez a hagyományhoz. Egyetlen alkalommal próbálkoztam a hagymás vér saját kezű elkészítésével, de úgy éreztem magam, mint a Vészhelyzet egy különösen drasztikus részének mellékszereplője. Szóval nem lett rossz, de lényegesen csekélyebb élvezetet nyújt, ha magadnak kell elkészítened. Ami az általunk töltött kolbászt illeti, annak nincs konkrét receptje, mi általában folyamatos kóstolgatás mellett szoktuk ízesíteni. Ez rendszerint úgy történik, hogy egy ember kever és fűszerez, a többi pedig szakért, és fogja a fejét. Természetesen számomra az alap mindig sok-sok pirospaprika, kömény és fokhagyma. Emlékezetes volt, amikor F. családjánál először voltam disznóvágáson, én az alföldi lány. Ők először is pirospaprik...
3 megjegyzés
További információk

Egy remek könnyű desszert - görög mézes joghurt

Na már most, túl azon, hogy ez a desszert lehetővé teszi, hogy elhitessük magunkkal, tulajdonképpen egy kis joghurton túl nem is ettünk semmit - ami persze nem igaz - nagyon egyszerű, és a tetejébe még finom is. Sajnos a várakozásaimmal ellentétben a fehér joghurt pocsékul mutat a fekete tányéron, de hát ez van. Az ízéből semmit sem von le. A lényeg a joghurt, használjuk hozzá a 10%-os görög, vagy török (tudjátok, az üzgür-müzgür) fajtát. A mézet, lehetőleg görög gesztenyemézet, de jó az akácméz is, szóval a mézet felforrósítom, és a hideg joghurtra csorgatom, majd megszórom pirított mogyoróval, vagy dióval. Kész.
3 megjegyzés
További információk

Ördögkrumpli kerestetik

Az Alföldön eltöltött gyerekkorom egyik kedvenc csemegéje volt a nagyanyám által készített, ördögkrumplinak hívott édesség. Ez tulajdonképpen valami tésztaféle volt, amelyből evőkanálnyi gombócokat forró olajban kisütött, és még melegen cukrozott kakaóba forgatott, amitől valóban úgy néztek ki, mint az apróbb krumplik. A lyukacsos, levegős tészta a kakaóval még hidegen is finom párost alkotott. Sajnos azonban, noha elképzeléseim vannak, az eredeti receptet nem ismerem, és a neten is hiába kutattam ilyesmi után, bár annyi kiderült, a burgonyát régen az ördög eledelének tartották, de közelebbi találatot nem kaptam. Szóval a segítségeteket szeretném kérni a receptvadászatban, hogy gyerekkorom ízeit újra megtalálhassam! Ha bárkinek van valami ötlete, nagyon örülnék neki, szóval receptre fel!
13 megjegyzés
További információk