Mostanában nem volt időm az irkálásra, de végre összeszedtem magam, mert már régóta ígérgetem ezt a bejegyzést. Szóval főzőtanolyamok. Mit tehet a szegény kis főzőmániás, ha nem akar több ezer kilométert utazni, hogy autentikus szakácsoktól tanulhassa meg egy-egy étel elkészítését? Elmegy főzőtanfolyamra. Na igen, de hová? Ez a bejegyzés most ehhez kíván segítséget nyújtani, összegezve a saját, természetesen szubjektív tapasztalataimat. Három szempont alapján veszem sorra a tanfolyamokat, egyrészt a főzés menete, másrészt a főzőkurzust vezető szakács felkészültsége, harmadrészt az alapanyagok minősége szerint. *** Elsőként vegyük a Lucullus Baráti Társaság tanfolyamait , már csak azért is, mert náluk jártam először ilyesmin, és továbbra is minden szempontból ők maradtak számomra a legjobbak. Először is nem csak egyszerű főzőiskoláról van szó hanem egyfajta Slow Food mozgalomról, amely egyszerre filozófia, életvitel, és kulináris kalandozás, nem csak itthon, de a nagyvilágban ...
Nem házi, de főz. Gasztroblog szelídeknek is.